Kellemes meglepetés ért, amikor a Budagyöngye bevásárló központban járván kiderült, hogy kapaható mangalica malacpofa. Azonnal vettem 10 darabot. Hazafelé menet fontolgattam, hogy milyen eljárással fogom ehetővé tenni, de elég hamar eldöntöttem, hogy konfitálni fogom, mert ez az ősi eljárás nem csak a végeredményt tekintve csábító, hanem jelen esetben a legpraktikusabb megoldás is mivel több, mint két liter libazsírom van otthon. A gyerektenyérnyi méretű pofákat jól beborsoztam, és pár cseppnyi zsiradékon erőteljesen megpirítottam őket. Azonnal érdekes változáson mentek át: a lapos pogácsák szépen összegömbölyödtek, és kellemesen megkérgesedtek. Azonmód a tűzálló edénybe helyeztem őket, és a korábban felforrósított libazsírral, - micsoda illat, - felöntöttem, hogy teljesen légmentesen ellepje. A sütőt 95 C fokra állítottam és du. fél ötkor behelyeztem az edényt, arra számítva, hogy akár reggelig is bent érlelődhet a pofa. Ott hagytam őket, és legközelebb éjfélkor ellenőriztem az állapotukat. Csak egy könnyed szúrás, és éreztem, hogy keresztülhatol a szerszám a húson, úgyhogy azonnal leállítottam a folyamatot. Gyönyörű állagú, formás pofácskák, párnácskák pihentek a zsírban. Kivettem őket és egy száraz edényben eltettem a hűtőbe. Ezek lényegében bármikor feléleszthetőek, persze nem kellett sokat várniuk, mert másnap cseppnyi libazsírral egy serpenyőben rápirítottam a pofákra. Tarhonyával és paprikás mártással tálaltam. A paprikás mártást szalonna alapon, édes-nemes paprikával, hagymával, paradicsommal, egy vágat zöldpaprikával és besűrített szárnyas alaplével készítettem. Befőztem és ezt botmixerrel krémesítettem. Lényegében egy intenzív paprikás csirke szaftját hoztam létre, bár tagadhatatlan, hogy annál azért vibrálóbb, izgalmasabb zamat adódott belőle. A pofák a kanál nyomán is könnyedén megadták magukat, a tarhonya éppen, hogy roppant, és a szósz izgalmas paprikássága szépen kidomborodott az egész kompozícióban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tedaprajev.blog.hu/api/trackback/id/tr92479813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nik a sok közül 2010.11.29. 19:46:12

guszta!

milyen más hússal érdemes még kipróbálni ezt az eljárást?

Ted Aprajev 2010.11.29. 20:18:30

@egy nik a sok közül: ez valóban az egyik legősibb eljárás:"confire": tartósítani...szóval a libacomb is alkalmas, néhány óra alatt meg van. Most éppen borjúpofát konfitálok, az is igéretes. egyébként bármilyen húst, amit eleve hosszan lehet csak ehetővé varázsolni érdemes konfitálni.

Csíki Sándor · http://www.foodandwine.hu 2010.12.08. 10:28:12

Pompás lehetett. Én mindig csak libát, kacsát konfitálok, nem mintha nem tudnám, hogy mást is lehetne, csak valahogy így alakult. Libazsír és sertéspofa, izgalmas, akár csak a mártás.
süti beállítások módosítása