Vagy tasting zone. Ez virít a szőnyegen is, ahogy a Balassi Bálint u.-i bor és pezsgőbárba belépek. Odabent az almazöld és a fekete színek dominálnak. Minden nagyon egyszerű, itt-ott feketére festett fűtés csövek kanyarognak a mennyezethez közel, némi kopottas falfelület, szóval a most szokásos művészi romosítás apró jelei, de nem túlzó mértékben. Főszerepben a színpadias megvilágításban csillogó boros állványok, amelyeken büszkén virítanak, sorakoznak a borok. Az L alakú bárpult mögötti falon egy-egy keskeny fekete táblán krétával felírva több, mint 60 féle bor, 60 tábla, minden bor nyitva, és mindegyik kóstolható. Ügyes masina gondoskodik a palackok újra levegőtlenesítéséről. A pult sarkában 10- 12 palack pezsgő, szintén kóstolható. A világ minden tájáról. Varázslatos a hely. Olyan, amilyen minden normális városban van több tucat. Most már nekünk is van: egy. Öt hete nyitottak, és ezalatt, kis túlzással annyi pezsgőt adtak el kóstolva, mint a teljes mo-i piaci forgalom. Mi a titok, próbáltam a pultnál támaszkodva végiggondolni, miközben a tekintetem folyamatosan a boros polcokat pásztázta. Eddig Mo.-n nem látott borok tömege, hihetetlen választék az újvilág boraiból. A nemzetközi bor szaksajtó által éppen legizgalmasabbnak kikiáltott borok tömege elképesztő kedvező árfekvésben. Gyöngyöző hasas palackban a világ egyik kétségkívül legjobb rozéja: Chateau d’Esclans, Whispering Angel 2008. Provence – i bor, díjnyertes, lenyűgöző utóízzel mindössze 5400 Ft-os palackáron. Kalandozzunk hazai tájakon folytatásként: Légli Géza Vitéz Chardonnay 2005. Negyven éves tőkéről, tropikus íz világ: papaya, érett őszibarack. Hadd csilingeljen a kettes villamos odakint, mi mégis a trópusokon érezzük magunkat. Az illat ígérte aroma többszörösen teljesül az ízben, mindez 2500 Ft alatt palackonként. Jöjjön a jobbhorog, a Parker 94 pontos Cuvée de Vatican – ja, természetesen pápai áldással: Chateauneuf de Pape Réserve Sixtine 2007. Ez már húzósabb, de nincs párja, öles léptekkel közeledünk a csúcshoz, borzongás, az élet nagykérdéseinek újra gondolása, és a helyes válasz megtalálásának illúziója az utóízekben. Mormoljunk el egy imát…

Mellettem az Orsolya pincészet Tehéntánca, Pinot-ja, Abrakadabrája: egyik jobb, mint a másik, krémes hatás, ahogy hallom az elragadtatott sikkantásokat. Innen nehéz a fehér felé fordulni, úgy, hogy jöjjön az igazi meglepetés, ami bármikor vakban veri a hazai élmezőnyt, nem csak mélységben, de pénztárcában is: Pago de Cirsus Dél-Navarra tartományból, tempranillo, merlot és cabernet cuvée. Cseresznye, ibolya jellemzi. Balzsamos, mint az utolsó kenet, közben simulékony, akár egy rafinált utcalány. Egy palack 3850 Ft. Tovább lépve egész Campania itt tülekedik: Feudi di San Gregorio Lacryma Christi Bianco 2009, ez a visszatérés a valóságba, gyönyörű könnyedség, mégis strukturált, titkos rejtett ízek, nyugtató, na meg az ára is, 2990 Ft/palack. Kifújom magam, helyre áll az egyensúly.

Itt valaki nagyon érti a borkereskedelmet. Egyrészt teljesen naprakészen ismeri a világ legizgalmasabb borkínálatát, másrészről képes ezekhez hozzájutni, és nem utolsósorban nagyon barátságos árfekvésben. Ennél sokkal több nem kell a sikerhez, de az alapító nem állt meg itt, hanem rendkívül értően válogatott kézműves magyar borok is ott sorakoznak a polcokon ár és minőségi szempontból tökéletes harmóniában a többi borral. Hát akkor kóstoljunk, mert az itteni filozófia szerint a bor az egymástól karakterben, stílusban, társadalmi helyzetben legtávolabb eső embereket is képes összehozni: a bor a közös nevező, integrátor. Itt nem iszunk, hanem kóstolunk, és nem csak társalgunk a bor fölött, hanem beszélünk róla: a borról. Aki kóstol, az egy történetet is kap, a bor tapasztalat, emlékezet, tudás, és a megosztás képessége, hasonló a zenei élményhez, ami nem áll távol az erotikus és vallásos tapasztalatoktól sem. A bor illúzió.

Vajon mi az igazság a bor hőmérséklete, és az ízlelés élmény összefüggéseit illetően? A fehér bor esetében a hűvösebb állag állítólag elnyomja az édeskés ízeket, míg a savasabb ízeket felerősíti. A vörös bornál, amelyet szoba hőmérsékleten tanácsos fogyasztani a magasabb hőmérséklet erősíti a bor, mint olyan, aromáját, és csökkenti a kesernyés, fanyar ízeket. Ez a fehérnél 8-12 fok C, míg a vörösnél 18-22 fok C. De egy elvégzett kísérlet szerint a fehéret 4, 8, 18 fok C –on fogyasztva valóban a fentebb leírt savasság javára csökken az édes tartomány, de összességében aroma intenzitás csökkenés figyelhető meg. A vörösnél, amelyet a konvencióktól eltérően a kísérletben 14, 18, 23 fok C –on kóstoltak a hőmérsékletnek erőteljes aroma intenzitás befolyásoló hatása volt, de nem volt hatással a kesernyésség, vagy fanyarság percepciójára. Szóval a „szobahőmérséklet” aranyszabály ellenére a vöröset kevésbé befolyásolja a hőmérséklet. A kísérlet résztvevői ezért megállapították, hogy kevésbé érzékelési megfontolások, mint inkább konvenciók szabályozzák a bor élvezetét. Persze erre azt is mondhatjuk, hogy a konvenciókat éppen a fentebb leírtak szerint bizonyos érzékelési tapasztalatok ajánlására követjük. Lényeg az, hogy ezeket a kérdéseket igencsak adekvát környezetben beszélhetjük meg itt a Drop Shop – ban. Hamar botcsinálta filozófusokká válhatunk, ha így folytatjuk. De Hébenstreit Ádám nem csak a borok varázslatos hatására építeti remek vállalkozását, hanem havonta változó tapas kínálatról is gondoskodik. A terv szerint minden hónapban más étterem készíti a falatkákat. Őszintén szólva a borok adta élmények minden étket a háttérbe szorítanak, de megígérem, hogy legközelebb nagyobb gondot fordítok a kölcsönhatások elemzésére. Addig is mindenkinek ajánlom, akik világkörüli útra vágynak, és megelégszenek a borok biztosította szárnyalással. Jelenleg a Borfesztiválon kápráztatják a nagyérdemüt boraikkal: